fbpx
Különleges zongoraoktatás
Zongoraoktatás időrend

Zongoraoktatás időrend

Zongoraoktatás időrend, a teljesen másféle, a hagyományostól 100%-ban eltérő Különleges zongoraoktatás módszertanban, avagy mennyi idő alatt mi érhető el? Hobbista: az a személy nevezhető hobbista zongoristának, aki olykor odaül a zongora elé és játszik valamit egy társaságban vagy önmaga szórakoztatása végett. Amatőr: az nevezhető amatőr zongoristának, aki a hobbista szintből már kinőtte magát. Az amatőr már képes akár több száz dal előadására is, de van egy civil foglalkozása és abból tartja el magát. Az amatőr akár felléphet ilyen-olyan eseményeken, amiért akár pénzt is kap, de semmiképpen sem a zongorázás a főállása. Profi: a lelkes amatőrből lehet profi zongorista, de hobbistából semmiképpen sem, hiszen az amatőr szint az, amely az előadói készséget fejleszti. Az nevezhető profinak, aki a zongorázásból él, abból tartja fenn magát.

Időbeli befektetések

A  fellelkesültség nem sokat ér. Az adott szint eléréséhez nem a tehetség számít, hanem a szorgalom, a kitartás és a pénz:

  • tehetség: nem számít a tehetség, mert hiába tehetséges valaki, ha lusta,
  • szorgalom: aki szorgalmas, de tehetségtelen, abból még lehet hobbista,
  • kitartás: hiába szorgalmas a hallgató, ha nem kitartó (a zongorázás során nem az elmélet, de nem is az új anyagok átvétele a lényeg, hanem a monoton, unalmasnak tűnő gyakorlatok állandó ismétlése akár éveken át. Akiben pedig nincs kitartás, az nem lesz még hobbista sem),
  • pénz: akinek nincs pénze kottákat, oktatási anyagokat venni és tanárt fizetni, az nem fog haladni (bár van pár zseni, aki ezek kihagyása mellett lett profi, de ezek száma olyannyira elenyésző, hogy erre építeni naivitás volna).

Időrend profi zongorista esetében

Visszafelé kezdjük a levezetést, mert időbelileg így az áttekinthetőbb. A példa kedvéért vegyünk egy kőművest, de akár egy villanyszerelőt is mondhatnánk. Ezek a szakemberek akár napi nyolc órában is dolgoznak egy műszakban és ezen senki sem lepődik meg, hiszen ez a szakmája.

Ez felett, ha van otthoni munka is, akkor ezt is elvégzi a szakember, de a számítás kedvéért maradjunk csak a napi nyolc órás munkaórában, amin senki sem lepődik meg, hiszen a napi nyolc órás munka a normális. Ebből kiindulva a profi zongorista napi nyolc órában fel tud lépni vagy éppen gyakorolni is tud, ha éppen nincs fellépése aznap.

A modern kor szellemiségében élve a napi nyolc órás fellépés és/vagy gyakorlás nehezen oldható meg. Ezt onnan tudjuk, hogy mi magunk is dolgoztunk profi zongoristaként, így a felvázoltak nem hasraütésből született számok, hanem valós tényeken alapulóak.

Ettől függetlenül a napi nyolc órás gyakorlás nem oldható meg mindig, de átlagban a napi öt órás már kivitelezhető.

Időrend amatőr zongorista esetében

Profi zongoristának kell a napi nyolc órás gyakorlás, de legalább a napi öt óra az, ami elengedhetetlen. Az amatőrnek ezzel szemben elegendő a napi két órás zongoragyakorlás. Bár ez a két órás gyakorlásra szánt idő nem általánosítható, mivel kevés az eltérés a profi és az amatőr zongorista között a tudást illetően. Hacsak nem az, hogy esetleg kicsivel kevesebbet tud egy amatőr zongorista a profihoz képest, de nem sokkal.

Időrend hobbista zongorista esetében

Ha a profi zongoristák napi öt órát gyakorolnak, míg az amatőrök csak napi kettőt, addig a hobbistáknak napi egy órát kell gyakorolniuk a hét minden napján. Ami ebbe belefér a hét órába belefér hetente, az szerint fognak tudni haladni, de ne feledjük el a további tényezőket is figyelembe venni, mint:

  • idegzet,
  • kor,
  • pénz.

Idegzet

Miért is fontos az idegzet egy hobbista esetében? Azért, mert ha fellángolásból cselekszik egy kezdő, akkor még csak hobbista sem lesz, de amatőr végképpen nem, mert amint alábbhagy a fellángolása, máris abba fogja hagyni a zongorataulását. Ezt onnan tudjuk, hogy 2004 óta foglalkozunk felnőttképzéssel a KZO szisztémában.

Azért is fontos az erős idegzet megléte a zongoratanulás során, mert ha a tanuló nem tudja, hogy ki az, akire hallgat, akkor össze-vissza fog kapkodni a tanulása során: ide kap meg oda kap, de abból megintcsak nem lesz semmi sem. Az effélék könnyen felismerhetőek, mert efféléket szoktak mondani:

„Azt olvastam a neten, hogy…”

„A fórumon egy profi azt írta, hogy …”

„Az egyik hangszergyártó oldalán olvastam, hogy…”

„Biztosan kell skálázni, ha én cak pár dalt karok?”

A tanulónak nem kell olvasgatni sehol sem: tudnia kell dönteni, hogy miért is választja azt a tanárt, akit választ és az szerint kell eljárnia, amit a tanár mond. Nem kell a neten kutakodni és okoskodni sem, mert a tanár mögött már megvan az a 30 év legalább, ami a tanuló mögött még nincs meg.

Igen, elképzelhető, hogy lesznek jó ötletei a tanulónak, de ezeket nem a tanórákon kell megbeszélni. Esetleg privátban, ha van erre mód, amolyan ötletelés szintjén, bár ettől függetlenül ez nem fog bekerülni az oktatási rendszerbe, mivel az zárt és kiforrott. Ilyenformán a tanulónak nincs beleszólása az oktatási metodikába, hiszen tanuló, nem tanár kolléga. Ezért is nevezik tanulónak a kezdőt és nem tanárnak. Aki ezzel azonosulni képtelen, annak a taníthatósági index mértéke az egytől tízes skálán egyes szinten van. Tehát taníthatatlan ebben a pillanatban, de ez idővel változhat, sőt, sosem állandó.

Aki taníthatlan, az gyakran vált tanárt. Tudjuk mi ezt jól, mi is ültünk a padban nemulóként, nem újkeletű ez a dolog. Sőt több mint 30 éven át koptattuk ezt a padot, még mielőtt bármiféle fejlesztésekbe is fogtunk. És csak ezt követően mertük venni a bátorságot arra, hogy ezt a felhalmozott tudást megosztjuk mással. De ekkor is teszteltünk, javítottunk, amíg el nem értük azt, amit szerettünk volna. Szerettük volna megalkotni a valaha létezett leghatékonyabb megoldást a zongoratanuláshoz. Mert mi tudtuk, hogy mit akarunk:

  • a taníthatósági index mértéke magas volt: képesek voltunk tanulni még akkor is, amikor már huszonéve zongoráztunk. Nem okoskodtunk, nem kutakodtunk könvtárakba, mert akkor még nem volt internet, hanem csak megtettük, amit kellett.
  • a változási index mértéke is magas volt nekünk, így elfogadtuk az elfogadhatatlant és cselekedtünk: kidolgoztuk magunknak azokat a leckéket, amelyek hiányoztak úgy, hogy azt sem tudtuk, hogy mit teszünk, de tettük a dolgunkat és nem nyavalyogtunk.

Kor

Azt már megbeszéltük, hogy elsőként hobbistává kell lenni a profivá válás rögös útján, ha éppen erre tart igényt. Az is kiderült a leírásunkból, hogy a hobbistáknak legalább napi egy órát kell a zongorával foglalkozni egy jó módszertan szerint. Ami a módszertant illeti többféle is elérhető, de ahhoz, hogy megértse, hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy módszertan, meg kell értenie annak szerkezeti felépítését is.

Zongoratanulási rendszerek

A zongoratanulás rendszere egy szisztéma, amely rendszertanból, módszertanból és vizsgarendszerből tevődik össze: ahol ezek valamelyike hiányzik, az nem szisztéma, pusztán ilyen-olyan összeollózott okosság, amelyet a megfelelő marketinggel (értsd: hazugsággal) egy ideig el lehet adni (egy ideig, amíg rá nem ébred a vásárló, hogy becsapták őt). Az ismereteink és az összetevők figyelembevétele mellett kétféle zongoratanulási rendszerből választhat jelenleg, aki zongorázni szeretne:

  • zeneiskolás zongora tanulási rendszer
  • KZO szisztéma

Zeneiskolás zongora tanulási rendszer

A zeneiskola rendszertana a megalapozott, amely magában foglalja a módszertant is, de csak gyermekeknek érhető el. A felnőttek esetében zeneiskolás metodikával csak magánutas képzésben érhető el zeneiskolás tanár által elérhető kezdő szint. Ritka az az eset, amikor valakiből ilyenformában való képzést követően lesz hobbista, de az, hogy mi erről nem tudunk, még fenntartjuk a lehetőségét annak, hogy zeneiskolás anyaggal magánutas képzésben is lehet valaki megfelelő tudással bíró hobbista, az általunk megfogalmazott hobbistákra jellemző kalibrálás szerint.

KZO

A KZO rövidítés a Különleges zongoraoktatás szisztéma rövidítése, amely három pillérre épül: rendszertanra, módszertanra és vizsgarendszerre.

A rendszertan pillér három tartópillért tart magában: tanulási indexet, változási indexet és a döntésképességi indexet. Ez mondja meg, hogy miképpen kell csinálni valamit a zongorán, de nem mondja meg hogy mit, csak azt, hogy hogyan.

A módszertan egy keretrendszerbe foglalt tanrendszerből áll. Ez mondja meg, hogy mit kell csinálnia a tanulónak. A módszertan hét tartópillére mindent magában foglal, amire egy teljesen kezdőtől a profi zongorista szintig szüksége lesz:

  • Hangtan
  • Ritmustan
  • Akkordtan
  • Stílustan
  • Stilisztika
  • Improvizáció
  • Performance

Pénz

Hobbistaként kell rendelkeznie megfelelő pénzösszeggel ahhoz, hogy ki tudja fizetni az oktatási anyagokat, valamint képes legyen a tanár óradíját is megfizetni. A leckék tandíja csak a KZO rendszerében vannak egységesítve, a zeneiskolában bárhol megkapható tankönyvekre épül, de rengeteg szekciót kihagyva, így a zeneiskolás tanár nem tud munkafüzeteket, encikloádiákat vagy online tansegédleteket átadni. Ezzel szemben a KZO rendszerében minden elérhető többféle formában is.

Ha a tanuló nem rendelkezik a tanár havi óradíját fedezni tudó pénzösszeggel úgy, hogy ez nem okoz a számára anyagi megterhelést, akkor nem fog tudni megtanulni zongorázni tanár keze által. Akinek anyagi kihívásai vannak vagy nincs tisztában a tandíjjal, annak első körben e téren kell informálódni vagy rendbe kell tenni az anyagi dolgait és csak ezt követően kell tanár után nézni, mert a magántanár fenntartása mindig is a luxus kategóriába tartotozott.

Tanmenet

Kétféle tanmetet különböztetünk meg. Az egyik a memorizálásra épülő magolás, a másik pedig az alapok elsajátítására épülő zongoratanítási tanmenet. A magolást legfőképpen a zeneiskolában tanító tanárok által ismert vagy az onnan jövő, akár magukat tanárként beállító instruktorok körében dívik. A zeneiskolában a tanulók egy adott dolgot magolnak be, amit addig tudnak, amíg azzal foglalkoznak, majd az egész elvész, mivel a zeneiskolás rendszernek nem képezi szerves részét az ismétlés. Ilyenformán a zeneiskolának nincs ismétlési tanrendszere. Csakhogy, ha nincs ismétlés, akkor felejtés van, ami pediglen nem más, mint kidobott pénz és idő

A KZO rendszerében az ismétlés minden tanfolyam utolsó óráján zajlik nagy ismétlés formájában, a tanórák pedig minden esetben ezzel kezdődnek. Láthatja ön is, az ismétlés nem ismétlésként van jelen az órákon, hanem a módszer részeként, annak szerves részét képezve, így a felejtés mint olyan a KZO rendszerében nem létező fogalom. Emellett nem a dalokon van a hangsúly, hanem az alapok elsajátításán, mint:

hangok ismerete

  • hangkötések
  • hangrögzítvények
  • hangkötések
  • kétkezes játék
  • hangközök tana
  • akkordok tana
  • improvizáció
  • előadói készség

Tanrendszer felépülése

A továbbiakban már csak a KZO rendszerével fogunk foglalkozni, mivel a KZO teljesen eltér a zeniskolás képzéstől vagy bármely mástól. A KZO nem amerikai oldalakról lelopott ingyenes anyagok pénzért való értékesítése vagy összeollózott anyagok egymásba illesztése. A KZO rendszere 100%-ban Christian Hodek kiépítése. Erre az a bizonyíték, hogy ehhez hasonlót sem érhet el máshol, így lopni sem lehetett volna sehonnan sem, ha erről vagy az itt lévő dolgokról még máshol nem is hallott, akkor miképpen is létezhetne máshol? Az is bizonyítja tovább Hodek általi kidolgozás és tulajdonlás tényét, hogy minden egyes tananyag időrendi kimutatásban érhető el papír és digitális formában dátummal ellátva: egy írásszakértő vagy PC szakértő ennek igazát könnyen meg tudja ítélni, ez nem egy csodatétel vagy védekezés, pusztán tény:

  • A KZO tanrendszere egyszerű és áttekinthető.
  • Vizsgarendszerre épül a KZO, így nincsenek abszurd elvárások.

A KZO rendszere az alapok egymásba épüléséből tevődik össze, míg a zeneiskola rendszere a dalok bemagolásából (utóbbival az a baj, hogy elfelejtődik idővel a betanult tananyag, valamint elakadás esetén nincs kiút az eladónak, arról nem is szólva, hogy a dalt előadó hobbista azt sem tudja hogy mit is csinál, hiszen efféle tanulmányokat a zeneiskolai rendszer átadni képtelen: ez nem kritika, ez tény. Ettől még a zeneiskola lehet jó. Sőt, vannak azért elég sokan azok, akiknek csak ez a jó. Mi sosem állítottuk azt, hogy a mi általunk létrehozott az igaz és az egyedüli járható út, ami elvezeti a tanulót az igazsághoz. Mi csak egy másféle lehetőséget is adunk, de a szabad akaratot fenntartjuk: mindenki úgy dönt, ahogy szeretne, de ha döntött, akkor vállalnia kell a döntését, az ezzel járó rendet be kell tartania úgy a zeneiskolában mint a KZO berkein belül).

A KZO tanrendszere a kezdetektől az idő függvényébe épül, tehát a metronómra, amely amolyan zenei matematikának is nevezhető a kottában. Ez fejezi ki az adott zenemű vagy gyakorlat sebességét egy bizonyos beosztás mentén. Így egyféle kalibrálás szerint zajlik minden. Például efféleképpen:

  • a lassú dalok sebessége 60 bpm és (bpm = beat per secundum, azaz egy másodpercben előforduló ütések száma) – 80 bpm közötti sebességgel bíró,
  • közepes dalok esetében 80 bpm – 100 bpm közötti a sebesség,
  • gyors dalok során a 100 bpm feletti jelzés az általános.

A tanrendszer alapvetései

Az alapokat kell megismerni először: a hangokat, a hangközöket és az akkordokat. Ehhez párosulnak a kottaolvasást gyakoroltató leckék és az ujjgyakorlatok. A kotta olvasást elősegítő munkafüzetek megvásárolhatóak a KZO berkein belül, amelyek papír alapú munkafüzetek formájába érhetőek el tanulmányi szintekre bontottan.

Hangismeret alapozás

Az első lépés a hanglefogás lassú, de folyamatos sebességgel, majd ha már ez megy, akkor ezt fejből. Amint ez is megvan, akkor jöhet a vakjáték, ami azt jelenti, hogy a játékos nem nézi a kezét, miközben zongorázik. Amint a vakjáték is megvan, akkor jöhet a következő szint.

Hangjáték és metronóm

A metronóm egy szerkezet, amely kattogó hangot hallat, azaz üti a sebességet, erre kell lejátszani az adott hangsort, amely a kezdő esetében még nem dal, csak dal jellegű foszlány csupán, de később ezekből még lehet dalforma. Ezt első körben 30 bpm sebességgel kezdi a hallgató és megy el egészen a 40, majd az 50 bpm sebességig. A példánk esetében ezt addig teszi, míg el nem éri a 90 bpm sebességet és ezt megismétli több mint 20 dalformában. Amint ezzel megvan, akkor jöhet négy közismert dal elsajátítása jobb kézzel.

Dalépítkezés kezdők esetében

Amint a kezdő már képes 20 dalfoszlányt előadni metronóm nélkül vakon, akkor érkezett meg ahhoz a szinthez, ahol már pár közismert dalt is betanulhat, bár hozzátenném, a KZO berkein belül nem volt és sosem lesz daltanítás, mert az a hagyományos zongora oktatók feladata.

Ilyenformán a KZO berkein belül a formák megismerése csupán élvezeti értéket hordozó játék csupán, de nem több ennél.

  • A KZO egy oktatási szisztéma, ahol a szisztéma kerül átadásra módszertannal, aminek nem része a dalok taníttatása, mivel azt a zongoratanárok teszik.
  • A KZO kiképzői nem tanárképző főiskolát végzett tanárok, mivel a tanárképző főiskolán nem a KZO tanrendszere szerepel oktatóanyagként.
  • Amint eléri a négy dalt a kezdő, a daltanulás mint olyan, végéhez ért, elkezdődhet a KZO oktatási rendszere.

KZO metódus

A KZO tanrendszerében van egy cél, amely egy tanfolyamban van egy egységbe foglalva, amelyet egy zongora vizsga követ. Ha a vizsga sikeresen zárul, akkor jöhet a következő szint. Mindenki az első szinten kezd, függetlenül attól hogy van-e előtanulmánya vagy nincs, mert az az előtanulmány biztosan nem KZO-s előtanulmány hiszen csak itt érhető el a KZO tanrendszerével való zongoratanulás. A zeneiskola ezzel tanrednszerrel nem rendelkezik.

A KZO tanrendszerében a hangok ismeretét a hangközök, az akkordok és az 1-5-10-5 rendszere követ. Ezt, ha most nem érti kezdőként, az nem gond, nem is azért írjuk ezt le, mert azt szeretnénk, hogy megértse. Pusztán azért teszünk erről említést, hogy igazoljuk tényekkel a szavunk igazát, mivel nem hitalapú ez a zongoraoktatás, hanem kutatómunkára épített tényalapú, amely mellőzi a humbuk marketing hazugságokat. Lévén mi magunk sem szeretnénk, hogy megvezetettek legyünk, így mással sem szúrnánk ki efféleképpen. Bár azzal, hogy érteni fogja az itt leírtakat, még nem fogja tudja az adott szinteket átugorni. Mégis fontosnak tartjuk ezeket megemlíteni.

KZO improvizáció

A zenei improvizáció egy olyan túlmisztifikált terület, ahol sok kottát író tanár gazdagodott már meg, eladva az ilyen-olyan dallevételét. Aki megvásárolta ezeket és mégsem tudott ezt követően improvizálni, számon kérhette volna az eladót, de ezzel szemben továbbra is hitt a dologban, pedig csak a templomban meg a dogmatikus vallásokban kell hinni.

A betanult improvizáció a gyakorlatban nem hasznosítható, ezért másféle alapokra kell tenni az improvizációt. Így rögvest, vegyük is le az improvizációról annak bűvkörét, mert az ezt körülölelő titokzatosság nem egyéb, mint ámítás és kábulat és mi az ilyet nem szeretjük. Ezért teljesen elzárkózunk ettől a parasztvakítástól mindazok ellenére, hogy az abszolút hallás és a zeneszerzési jártasságunkkal egyetemben degeszre kereshetnénk magunkat az ilyen-olyan dallvételek improvizációként eladott „titkos” megoldásai mentén. Nem tettük ezt sosem és nem is fogjuk ezt tenni, mert a becsület, az emberi érték és az igazság sokkal többet ér, mint holmi pénz, amiért el kellene adnunk a magunk tisztaságát. A férfi tartás ott kezdődik, hogy a kimondott szónak tisztasága, kötelezettsége van és ez alól nincs tréfa. Tudjuk, hogy ez már egy kihalófélben lévő faj, de a szó tisztátalanságát nem véletlen folytatta a seppuku (bővebben: http://bit.ly/2HYBgph).

Ilyenformán mi most ugorjuk át a hülyítést, mert magunk sem szeretjük a ködösítést, tehát nézzük a tényeket.

A zeneiskola és az összes zongoratanár a zeniskolás módszerrel tanít, ahol egyféle irányzatban folyik a képzés: klasszikus zenei irányzatban. A KZO rendszerében egyszerre folyik a hétféle zenei irányzatban való képzés és improvizáció is. Az építkezés egyszerű és átlátható (ködösítés nélkül).

Zongorista fogalma másképpen

A hobbista zongoristának improvizálnia kell tudnia, nem dalokat eladni, mégpedig kétféleképpen:

szóló zongoristaként: a jobb kézben a főtéma (szóló), a bal kézben a kíséret (akkord vagy 1-5-10-5) kerül lejátszásra a zongora billentyűzetén,

kísérő zongoristaként: a jobb kézben akkord vagy form (triola, kvartola vagy kvintola), mialatt a bal kézben 1-5-10-5 vagy stíluspecifikus futam játszandó.

Stílustan szerkezet a KZO rendszerében

Mikor a tanuló már ismeri az alapokat, akkor kóstolhat bele a stílustanba, amely a balladisztikus és a mulatós irányzatban nyilvánul meg függetlenül attól, hogy a mulatós irányzatot kedveli e a hallgató vagy sem. Ezen a szinten az alapok elsajátításáról van szó, nem arról, hogy az adott tanulónak tetszik valami vagy sem. A kétféle stílus, amit korán el lehet sajátítani az alábbi:

  • ballada
  • march

Ballada stílus a KZO rendszerében

Amint az akkordokat ismeri, akkor lehet elkezdeni az 1-5-10-5 tanulmányát. Akkordok esetében Dúr, Moll, szűkített és vegyes akkordokról van szó, az 1-5-10-5 esetében Dúr vagy Moll 1-5-10-5. Ezeket kétféleképpen kell gyakorolni:

  • kromatikus kromatikában
  • diatonikus kromatikában

Amint képes a hallgató a bal kézben a Dúr 1-5-10-5 kromatikus vezetésére, akkor kezdődhet el a metronómmal való felhúzás 150 bpm sebességre. Bár a balladisztikus irányzat nem ilyen gyors, mégis szükség van erre a tartalékra, mert az előadás közben a stressz vissza fogja fogni a hallgató, így 50%-os plusszal kell számolni.

Az 1-5-10-5 kromatikus játékot követően jöhetnek az 1-5-10-5 keverékek tana, az ugrások, a hármashangzatokkal ugyanígy, majd ezek vegyítése metronóm nélkül, majd sebességfelhúzással. Amint ezzel elkészül a hallgató, már készen is van mint kísérőzongorista a ballada zenei irányzatban átlagos sebességgel. Ezért nincs itt dalmagolás, mert azt azok a zongoratanárok teszik, akik ilyen adni nem tudnak, mivel nincs nekik. Mi mást is adhatnának, ha nem azt, ami van: tehát dalok bemagoltatását egy lopott kottából, amit vagy a tanár lopott össze vagy a hallgatót bíztatja majd erre. Mindenesetre mi, a közel 20 éves tanulmányaink során csak efféle tanárokkal találkoztunk három országban, de olyannal, aki kidolgozott lecke sorozatokat adott volna át és jó pénzért, olyannal sosem. Ezért alkottuk meg mi ezt, ez lett a KZO: különleges szisztéma jó áron.

March stílus a KZO rendszerében

A ballada stílust ismerő hallgató elő van készítve arra, hogy a maradék hat stílusból megismerje a következőt, a march zenei irányzatot, amit másképpen mulatósnak is nevezhetnénk. Ennek a bal keze már nem 1-5-10-5, hanem 1-4 lépés lefelé, ami alatt a jobb kézben a nyolcad második felére kerül beütésre az adott hármashangzat. Amint ezzel is készen vannak, onnantól már képesek mulatós irányzatban is kísérni. Láthatja ön is, hogy miért nincs itt magolás.

De hogy lesz ebből valami és mikor?

Akkor lesz ebből valami, ha az adott vizsga szintnek megfelelően megteszi azt, ami a vizsgaanyagban benne van. De ha nem teszi bele ebbe az időt és alábecsüli a zongorát akkor sosem lesz ebből semmi. Ilyen esetben el se kezdje, mert nekünk nincs időnk meggondolatlan emberekre, és reméljük, hogy ön is átgondolja a cselekedeteit, mielőtt lép és józanul látja a dolgokat: idő nélkül nem fog menni.

Megértjük önt, ha az itt leírtakat szigorúnak ítéli meg. Mivel nem volt célunk hazugság általi értékesítést lebonyolítani és a legkevésbé sem szerettük volna ilyenformán elnyerni a tetszését, így mentesek vagyunk ettől a bűntől, de büszkén vállaljuk, hogy amiről itt volt szó, az igaz, amiért kiállunk és vállaljuk.

Amit minden tanár elhallgat

Az egyik tanár sem beszél arról, amiről mi igen, mivel mi nem vagyunk tanárok. Arról nem beszélnek ezek a tanárurak és asszonyságok, hogy addig miből fognak tanulni a hallgatóik, amíg nem tudnak kottát olvasni. Főleg úgy, hogy a kottát már az első tanórán megvetetik a hallgatókkal!

Mi sem tudjuk erre a választ. Egyrészt azért nem tudjuk, mert mi más tollával nem ékeskedünk. Mi a magunk tollait adjuk át önnek abban a formában, ahogy ezt a KZO alapítója átadta nekünk. Másrészt azért sem tudjuk, hogy a hagyományos oktatásnál miből tanulnak addig, míg a hallgatók nem tudnak kottát olvasni, mert halvány lila gőzünk sincs erről.

Mivel mi nem támogatjuk a pénzért való prostituálódást, így mi tovább haladunk az igazság útján, ahol a tényekre és nem a hitre épített valótlanság van a zongoratanulás kapcsán.

Mi a tényekre épített tudást adjuk át az erre hivatottnak és a legkevésbé sem szeretnénk meggyőzni önt semmiről sem, ellenben örülnénk annak, ha maga győződne meg arról, amit mi állítunk és ezt követően mondana egy előfeltételezést. Mert ugye fordítva nem járja!

És ha úgy dönt, hogy meggyőződött arról, hogy talán ez a KZO szisztéma megfelel önnek, akkor továbbléphet és felkereshet bennünket. Ez esetben készséggel állunk szolgálatába.

Szabad hely mindig van, így bármikor el tudja kezdeni a tanulást. Mi nem élünk  marketing hazugságokkal, ahol azt hirdetik, hogy már csak két szabad hely van vagy hasonló hazugságokkal. Mert ez nem való.

Hely mindig volt és lesz is, így ne gátolja önt semmi sem abban, hogy ha úgy dönt, hogy cselekedni akar, akkor megtegye.